A barnamezős területek – Európa ipari múltjának egykori gyárai – 21. századi üzleti parkokká és a jövőre összpontosító vegyes használatú területekké alakulnak át. Az EU Zöld Megállapodása és annak különböző összetevői – amelyek közül a legfontosabb az EU 2030-ig tartó talajvédelmi stratégiája, amely 2050-re a nettó földhasználat nullára csökkentését szorgalmazza – által vezérelve a “barnamezős területek a zöldmezős területek előtt” mantra egyre inkább teret hódít, azzal az ígérettel, hogy végleg átalakítja Európa fejlesztési tájképét.
Nem minden levél barna
A piszkos, gyakran mérgező, elcsúfító látványt nyújtó barnamezős területeket sokáig üzleti szempontból rossznak tartották. A magas takarítási költségek és a többszintű bürokratikus terhek miatt az elmúlt évtizedekben a zöldmezős területek voltak a legtöbb ingatlanfejlesztési projekt gyorsabb, olcsóbb és egyszerűbb megoldása Európában.
Ez akkor volt. A mai, egyre növekvő földhiány és városi sűrülés, a közelgő klímacélok és a szigorodó földhasználati szabályok paradigmája közepette a barnamezős területek egyre népszerűbbek Európa-szerte, mint a fenntartható fejlődés prioritási útja.
Ez a tendencia, bár a fejlett nyugati piacokon hangsúlyosabb, ahol a földhiány súlyosabb, Közép- és Kelet-Európában is egyre inkább teret hódít. Különösen a városi területeken a fejlesztők, a befektetők és a politikai döntéshozók egyaránt magáévá teszik a barnamezőket, akik már nem kötelezettségként, hanem egyedülálló lehetőségként tekintenek rájuk, hogy szembenézzenek a számos kihívással, miközben támogatják az innovatív iparágak és városok növekedését Európa-szerte.
Ha helyesen csinálják, a barnamezős területek újjáépítése mindenki számára előnyös.
Az írás a földön van
Amióta 2019 decemberében bejelentette a Zöld Megállapodást, az Európai Unió alapvető változás útjára állította Európát, hogy teljesítse a gazdaság dekarbonizációjára és más éghajlatváltozással kapcsolatos célokat. Míg a szénhidrogénekről a megújuló energiaforrásokra való energetikai átállás a fő figyelem középpontjában áll, az EU-ban a földhasználat alapvető változásai is a Zöld Megállapodás fontos részét képezik.
Az EU 2030-ig tartó talajvédelmi stratégiája új földgazdálkodási modellt határoz meg a talaj egészségének védelme, a fenntartható élelmiszertermelés és a biológiai sokféleség előmozdítása, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképesség erősítése érdekében. Központi eleme a 2050-re kitűzött “nettó földterület-elvonás megszüntetése” célkitűzés, amely a föld-újrahasznosítás koncepcióján alapul – amely a barnamezős területeket kiemelt helyszínként kezeli az ingatlanfejlesztés teljes spektrumában, beleértve az ipari és logisztikai (“I&L”) szektort is.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jövőbeni zöldmezős fejlesztéseket barnamezős területek helyreállításával vagy újrafelhasználásával, illetve más kármentesítési beruházásokkal, például erdőrehabilitációval kell ellensúlyozni. A tagállamoknak már 2030-ra számos középtávú célt kell teljesíteniük, beleértve a szennyezett területek megtisztítását. Ez és más uniós szintű kezdeményezések, jogszabályok és irányelvek arra ösztönzik a tagállamokat és a helyi önkormányzatokat, hogy prioritásként kezeljék a barnamezős projekteket.
Németország jelenleg vezető szerepet tölt be ebben. A német Logivest ingatlan-tanácsadó cég szerint 2024-ben az országban az összes új ipari és logisztikai (“I&L”) fejlesztési projekt nagyjából 40% barnamezős területen valósult meg. Tekintettel a zöldmezős területek fejlesztésére vonatkozó egyre növekvő korlátozásokra, ez a szám biztosan emelkedni fog – nemcsak Németországban, hanem az egész Európai Unióban.
