Energiahatékonyság: Felújítással alakítjuk a jövőt

Az épületek ökológiai, energiafelhasználás-korszerűsítéssel történő felújítása kulcsfontosságú az EU energiahatékonysági céljainak eléréséhez. Az energiahatékonysági irányelv a meglévő épületállományt "a legnagyobb energiamegtakarítási potenciállal rendelkező ágazatként" határozta meg.

A meglévő épületállomány az EU teljes energiafogyasztásának 401 TP3T-ért, a közlekedésnél és az iparnál nagyobb mértékben, 361 TP3T-ért, a szén-dioxid-kibocsátásért pedig 361 TP3T-ért felelős.² kibocsátás és 55% villamosenergia-fogyasztás, így az ebben az ágazatban elért megtakarítások létfontosságúak az EU éghajlat- és energiapolitikai céljainak eléréséhez. A mélyreható felújítással 80%-tal csökkenthető az energiafogyasztás, ami az EU teljes energiafelhasználásának több mint 30%-nyi megtakarítását jelenti, ami évi négymilliárd hordó (importált) kőolajnak felel meg.

Mivel a meglévő épületállomány lassan bővül új épületekkel, a meglévő épületállomány energiahatékonyságának javítását célzó felújítás elengedhetetlen a 2020-ig 20%, 2030-ig pedig 27% energiahatékonysági javulásra vonatkozó uniós célkitűzések teljesítéséhez.

Jövőbeli tervek: EU 

• Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának (1990-es szinthez képest) 20%-nyi csökkentése 2020-ig.
• Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 80-95% csökkentése (az 1990-es szinthez képest) 2050-ig
• 20% az EU energiájának megújuló energiaforrásokból történő felhasználása 2020-ig
• 20% energiahatékonysági javulás 2020-ig

A felújítás szintén fontos módja annak, hogy a tüzelőanyag-szegénység elleni küzdelem. Az EU-ban azonban a mai napig alacsony a felújítási arány, és a meglévő épületállomány energiahatékonyabbá tétele továbbra is kihívást jelent. A meglévő épületek felújítási arányának növelése 2030-ig legalább évi 2-3%-re az EU erőforrás-hatékonysági menetrendjének egyik fő célkitűzése, amely felvázolja, hogy Európa gazdasága hogyan tudna fenntarthatóvá válni 2050-re.

Jövőbeli tervek: CTP 
A 4,5 millió m², a CTP úgy döntött, hogy vezető szerepet vállal az energiahatékonyság terén. A CTP valamennyi irodaháza BREEAM tanúsítvánnyal rendelkezik, legalább kiváló minősítéssel. 2017-ben a CTP "LED mindenhol" stratégiája 1,9 millió eurós beruházást irányzott az épületek alacsony energiafogyasztású LED-es világítással történő utólagos felszerelésére, 420 000 m²-en. Ez általában C-ről B-re javított energiatanúsítványt eredményez. A cél az, hogy évente legalább 400 000 m²-t korszerűsítsenek.

A CTP továbbá kisebb beruházásokat céloz meg a HVAC- és épületirányítási rendszerekbe, amelyek érezhető hatást gyakorolnak az épületek hatékonyságára. A CTP számos új technológiát is bevezetett a "2020 Whitebook"-ba, a szabványos előírásokba, amelyeken mind az öt kínált ingatlantípus alapul. Több mint 70 elemet korszerűsítettek, beleértve a közüzemi szolgáltatások távfogyasztásmérőit és a nagyobb hővisszanyerési aránnyal rendelkező, hatékonyabb légkezelő egységeket.

Lehetséges 
Az EU energetikai felújítási piacának mérete a jelenlegi szint közel felével nőhetne, ha 2030-ra 401 TP3T energiamegtakarítási célt fogadnának el. A felújítási piac értéke ekkor mintegy 122 milliárd euró lenne, és az ágazatban mintegy 988 200 új munkahelyet teremtene. Az üvegházhatású gázok kibocsátása 2030-ra a lakossági szektorban 62,9%-tel, a nem lakossági szektorban pedig 73%-tel csökkenne. A 27% célérték mellett 2030-ra az ÜHG-kibocsátás a lakossági szektorban 33,8%-tel, a nem lakossági szektorban pedig 50,6%-tel csökkenne.

Egészséges világ, egészséges emberek
A tipikus ember élete nagy részét épületekben tölti. A megfelelő felújítások a napfény, a hőkomfort, a beltéri levegőminőség és az akusztika előnyeit élvezhetik, amelyek mind hatással vannak az egészségre, a tanulási képességekre és a termelékenységre. Az épületek felújítása tehát nemcsak az energiahatékonyságot és az ingatlan értékét javítja, hanem pozitívan befolyásolja az emberek egészségét és teljesítményét is.

A tanulmánysorozat a Harvard Egyetem által vezetett kutatás megállapította, hogy a magas színvonalú zöld épületekben dolgozó alkalmazottak magasabb kognitív funkcióértékeket, kevesebb betegség tünetét és magasabb alvásminőségi értékeket mutattak, mint a zöld minősítéssel nem rendelkező épületekben dolgozók. Ha például egy épület szellőztetése az egy főre jutó 20 köbláb/perc (CFM) kültéri levegőmennyiségről 40 CFM-re nőtt, az eredmény 8% növekedést mutatott az alkalmazottak döntéshozatali teljesítményében. Ez körülbelül 5300 EUR/fő/év értékű termelékenységnövekedést jelent.

"A jó vállalatok tudják, hogy milyen fontos az egészséges munkaterület biztosítása", sJoe Allen, a Harvard Egyetem Közegészségügyi Iskolájának asszisztense. "Az egészséges épületek végül is toborzási eszköznek számítanak."