Vezetési adatok

Az autók minden egyes új kiadással egyre inkább elektronikával vannak ellátva. Elmúltak azok az idők, amikor egy hagyományos dugókulccsal fel lehetett nyitni a motorháztetőt, és meg lehetett javítani egy problémás "zajt". Manapság az autók tele vannak elektronikus érzékelőkkel, amelyek ellenőrzik a guminyomást, a gumiabroncsok tapadását és a hőmérsékletet, a kinti időjárástól kezdve egészen addig, hogy mennyire meleg a fenekünk.

A mai járművek rengeteg adatot generálnak, és egyre gyakrabban kapcsolódnak elektronikus eszközeinkhez. A beépített GPS-egységek már régi keletűek; most már minden a telefonunk alkalmazásaihoz való kapcsolódásról szól. A következő lépés az autók közötti kommunikáció megvalósítása. A kapcsolatnak ez a formája azt jelenti, hogy az autók az akadályok kikerülésével egyidejűleg módosítják a sebességet, ami nagyobb biztonságot garantál. Az új technológiával és a rengeteg érzékelővel pedig az autók elkezdenek majd kommunikálni a közlekedési lámpákkal, az utakkal, a fizetőkapukkal és a segélyszolgálatokkal. Ez rengeteg adatot jelent, amit tárolni kell. Becslések szerint egy autonóm jármű (AV) másodpercenként 1 GB (gigabájt) adatot képes generálni. Ez az adatmennyiség egy átlagos iPhone-t kb. 30 másodperc alatt lemerítene.

Kit érdekel - és miért?

A McKinsey nemrégiben jelent meg egy jelentéssel, amely szerint a globális autóipari adatipar 2030-ra akár 600 milliárd eurót is érhet. Előrejelzésük szerint két éven belül az autógyártók több pénzt kereshetnek a járműadatok értékesítésével, mint az autók eladásával - ez jelenleg 1,6 billió eurós piac. Egyes előrejelzések szerint 2030-ra csak az "autonóm taxik" piaca akár 8 billió eurót is érhet - ez ötször több, mint a jelenlegi autóeladások jelenlegi éves értéke. Ez megalapozza azt az elméletet, hogy az adat az új olaj.

Mivel csak az Egyesült Államokban az autóbalesetek évente több mint 200 milliárd euróba kerülnek, az iparági elemzők nem csak jelentős pénzmegtakarítást jósolnak - amelyet aztán újra be lehetne fektetni az intelligensebb infrastruktúrába, ami egy erényes kört eredményezne -, hanem az emberi életek mérhetetlen megmentését is. A BI Intelligence szerint jelenleg a világszerte eladott új autók közül közel 20% rendelkezik internetkapcsolattal; 2020-ra ez az arány várhatóan eléri a 75%-t. Az e téren vezető GM várhatóan az év végére mintegy 12 millió internetkapcsolatos járművet fog forgalomba helyezni.

Ez a tendencia felforgatja az egész iparágat, hatással van az autóipari beszállítói láncra, és arra kényszeríti az OEM-gyártókat, hogy több elektronikai és kommunikációs szoftvert építsenek be. Várhatóan a gyártók üzleti modelljeit is megváltoztatja: a Cisco-Jasper, az IOT-megoldások egyik vezetője például úgy véli, hogy az autógyártók, akik jelenleg az internetszolgáltatóhoz hasonlóan havi adatdíjat számítanak fel - ami az autók esetében különösen meredek lehet -, áttérnek a szolgáltatás pénzzé tételére az adatok eladásával. Ez lehetővé teszi, hogy az internetköltségeket felosszák a különböző adatfelhasználók között, akik csatlakozni szeretnének az autókhoz, például a biztosítók, a zenei szolgáltatók vagy a helyi adóhatóság.

A jelenlegi helyzetben a gyártók lehetővé teszik a végfelhasználók számára, hogy igényeiknek megfelelően különböző szolgáltatási tervezetekre és adatcsomagokra "iratkozzanak fel". Például az $34,99,99/hó GM OnStar Guidance Plan csomaggal a GM automatikusan hívja a segélyszolgálatokat egy baleset után, követi és lelassítja az autót, ha ellopják, és kihangosítást biztosít. Azzal, hogy a járművezető számára végül ingyenessé válik az autója adatainak "megosztása", több járművezető regisztrálna. Gondoljunk csak a Facebookra kerekeken.

Mivel nem minden autó készül ugyanazokból az alkatrészekből, újszerű adatmegosztási szabványok létrehozására is szükség van. Ha minden gyártó - és ellátási láncbeli partnereik - egyedi rendszerekbe fektetne be, a költségek az irányítás alól kicsúsznának a kezünkből. És már most is számos vállalat verseng azért, hogy a gyártófüggetlen adatplatform legyen a kiválasztott.

Az Otonomo, egy izraeli vállalat azt állítja, hogy "elkötelezett a csatlakoztatott autó ökoszisztéma kialakításának lehetővé tétele iránt", és platformjuk "az első csatlakoztatott autó adatpiacot működteti". A vállalat egy "agnosztikus adatgyűjtést" fejlesztett ki, amelynek célja, hogy közvetítőként működjön az autógyártók és harmadik felek között. Ez azért vonzó az autógyártók számára, mert az Otonomo platformja több gyártótól származó adatokat vesz fel és aggregál, így egyablakos, átfogó adatbázist biztosít az érdeklődő harmadik felek számára, és ezáltal lehetővé teszi, hogy lemondjanak arról az idő- és pénzigényes feladatról, hogy minden egyes érdeklődő fél számára integrálják a nyers adataikat.

Hasonlóan a PC-ipar azon próbálkozásaihoz, hogy egyetlen adatkábel segítségével nagy sebességgel csatlakoztasson minden perifériát, a Valens olyan technológiát fejleszt, amely a jelenlegi technológiánál akár hatszor gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé a járműveken belül.

De megbízhatunk-e bennük az adatokkal?
Az adatok megosztásával kapcsolatos jogi következmények és adatvédelmi aggályok nagyjából ugyanazok - ha nem kényesebbek -, mint a közösségi média esetében. Egyszerűen csak "autós eseményadatokról" van szó, vagy szükség van a tulajdonos beleegyezésére? A jelenlegi autók gyakran rendelkeznek "fekete dobozokkal", amelyek rögzítik a jármű baleseti adatait. Ezek az "eseményadatok" általában magánjellegűnek minősülnek; a rendőrségnek és a biztosítóknak a hozzáféréshez vagy bírósági végzésre, vagy a járművezető beleegyezésére van szükségük. Az autóból az interneten keresztül harmadik félnek továbbított adatokra nem vonatkoznak jogszabályok.

Egyértelmű, hogy a jövő adatközpontú, és az autók csak az egyik forrása a viselkedésünkre vonatkozó információnak. A személyes vezetési adatainkból fogyasztói trendek derülnek ki, és ezért rendkívül értékesek. Igen, felhasználhatók a biztosítási díjak csökkentésére, az AV-biztonság javítására, vagy segíthetnek a rendőrségnek megtalálni egy lopott járművet. Arra is felhasználhatók, hogy reklámokkal árasszanak el minket, miközben egy bevásárlóközpont mellett vezetünk. Hogy az előnyök végül is felülmúlják-e a hátrányokat, az vitatható. De a vállalatok minden iparágban igyekeznek kihasználni ezt az adatforradalmat, és ez gyorsan megváltoztatja az ipari tájképet.