Etikus mesterséges intelligencia: Emberi szinten tartva

#CTP

Kétségtelen, hogy a mesterséges intelligencia (AI) megváltoztatja a világot. Egyre nagyobb vitát vált ki, hogy milyen hatással vannak és lehetnek ezek az új technológiák a jövőre. Ez a beszélgetés a mesterséges intelligencia fejlesztésének élvonalában zajlik, és az üzleti élet és a tudományos élet legnagyobbjai erősítik meg. A leglelkesebb támogatói szerint a mesterséges intelligencia előnyei az emberiség számára látszólag határtalanok: az ígéretek között szerepel az éhezés, a szegénység és a betegségek felszámolása, valamint az éghajlatváltozás megoldása.

De van egy másik oldala is. A mesterséges intelligencia bomlasztó ereje számos etikai, jogi és erkölcsi kérdést vet fel, beleértve a magánélet védelmével kapcsolatos aggályokat, a faji és egyéb társadalmi előítéleteket, a potenciális munkahelypusztítást és a társadalmi viszályt. Nem is beszélve az AI-rendszerek megbízhatóságával, biztonságával és elszámoltathatóságával kapcsolatos aggodalmakról. Egyre hangosabb az óvatos hangok kórusa, amely számos fejlett mesterséges intelligencia-technológia nemzetközi szabályozását követeli.

 

Bár a kockázatok mértékét illetően eltérőek a vélemények, a szakértők egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése exponenciális ütemben fog folytatódni - és sokkal gyorsabban, mint azt a laikusok gondolják. De ha jól csináljuk a mesterséges intelligenciát, annak előnyei óriásiak. Itt az ideje, hogy csatlakozzunk a globális AI-ről szóló beszélgetéshez, hogy biztosítsuk, hogy ezt a nagy teljesítményű új technológiát mindenki javára használjuk. Kezdjünk el beszélgetni!

 

A vita keretezése

A ma használatos mesterséges intelligencia technológiák olyan alapvető kérdéseket vetnek fel, amelyek messze túlmutatnak a termékbiztonság szokásos kérdésein. A figyelmeztető hangok a világ vezető technológiai vállalatai, tudósok, kutatók és vállalkozók, valamint a megfigyelőcsoportok és a technológiaellenesek felől érkeznek.

Bár igaz, hogy a technológiai innováció okozta zavarok nem újdonságok, ez a "negyedik ipari forradalom" sokkal gyorsabban zajlik, mint bárki várta volna, ami utópisztikus és disztópikus érvekhez egyaránt vezet, amelyek szerint az AI vagy új magasságokba repíti az emberiséget, vagy a robotforradalom után rabszolgákká tesz minket.
A félautonóm autókban, arcfelismerő technológiákban és chat-robotokban futó, mélyen tanuló mesterséges intelligencia-rendszerek, valamint az ősi kínai Go játékot elsajátító chat-robotok címlapra kerülő fejlődése nemcsak izgalmas technológiai előrelépések, hanem egyértelmű jelei annak is, hogy a mesterséges intelligencia egyre gyorsabb ütemben halad előre.

 

A felelősség emberi dolog

A mesterséges intelligencia világában végbemenő változások sebessége és nagyságrendje, valamint a számos kockázat és "ismert ismeretlen" tényező miatt az etikai vita szintén a gyorsítósávba szorul. A világ vezető mesterséges intelligencia feltalálói és befektetői közül néhányan már szabályozást és tiltást követelnek például az autonóm fegyverek tekintetében.

Míg a "gyilkos robotok" a címlapokra kerülnek, számos más terület is aggodalomra ad okot. Az egyik ilyen a magánélet védelme. Az intelligens rendszerek egyre növekvő képessége, hogy nemcsak minden online lépésünket figyelik, hanem az arcfelismerő technológia segítségével a való világban is követnek minket, miközben nincs jogszabály, amely szabályozná ezt a beavatkozó tevékenységet, kezd felkelteni néhány vészjelzőt.

Júliusban a Microsoft elnöke, Brad Smith levelet tett közzé a weboldalán, amelyben az amerikai kongresszust az arcfelismerő technológiák használatát szabályozó és korlátozó törvények megalkotására szólította fel. Ahogy Smith fogalmazott: "Különösen fontosnak tűnik az arcfelismerő technológia átgondolt kormányzati szabályozása, tekintettel annak széleskörű társadalmi kihatásaira és a visszaélések lehetőségére".

Smith a továbbiakban egy sor aggályt sorol fel, többek között azt, hogy a bűnüldöző szervek hibás vagy elfogult rendszerek alapján dönthetnének arról, hogy kit kövessenek, tartóztassanak le és vádoljanak meg; hogy a kormányok hogyan használhatnák a technológiát a szólásszabadság és az ellenvélemény elfojtására; és hogy a kiskereskedők és más vállalatok szó szerint minden lépésünket nyomon követhetik, és ezeket az információkat megoszthatják más mesterséges intelligencia rendszerekkel - mindezt a tudtunk és beleegyezésünk nélkül.

Számos vállalat felismerte, hogy foglalkozni kell a mesterséges intelligencia kockázataival, és csatlakozik a tudósokhoz, technológusokhoz, etikusokhoz, jogi szakértőkhöz, közpolitikai szakértőkhöz és az emberi jogok védelmezőihez, hogy feltegyék a nehéz kérdéseket azzal kapcsolatban, hogyan lehet a következő generációs technológiákat etikusan és emberközpontúan kezelni.

 

A falka vezetői

"A technológia nem értéksemleges, és a technológusoknak felelősséget kell vállalniuk munkájuk etikai és társadalmi hatásáért."

Ez az idézet a DeepMind weboldalán található, a mesterséges neurális hálózatok segítségével történő gépi tanulás néhány legmegdöbbentőbb eredménye mögött álló csapattól. Ezt a gondolatot számos magas rangú tudós, akadémikus és üzleti vezető is osztja. Bill Gates, Elon Musk és a néhai Stephen Hawking is összehangolt nemzetközi fellépést sürgetett a mesterséges intelligencia technológiák kifejezetten emberbarát módon történő szabályozására. Mindannyian fontosnak tartják az egyéni jogok védelmét és annak biztosítását, hogy az AI-alapú jövőre való átállás zökkenőmentesen történjen.

Ezek a gondolatvezetők többet tesznek, mint beszélnek. Számos olyan intézetben, agytrösztben és civil szervezetben vesznek részt, amelyek mélyrehatóan foglalkoznak a mesterséges intelligencia által felvetett etikai és társadalmi kérdésekkel, hogy gyakorlati megoldásokat találjanak.

Az ilyen szervezetek listája hosszú és magas szintű. A Partnership on AI egy vezető AI-fejlesztőkből, köztük az Amazonból, a Facebookból, a Google-ből és leányvállalatából, a DeepMindból, a Microsoftból, az Apple-ből és az IBM-ből álló technológiai ipari konzorcium. Küldetésük az etikus AI-rendszerek legjobb gyakorlatainak kialakítása, valamint a nyilvánosság felvilágosítása az AI-ről és annak hatásairól.

Az Elon Musk és a néhai Stephen Hawking által közösen alapított Future of Life Institute a mesterséges intelligencia által az emberiségre jelentett egzisztenciális kockázatokkal foglalkozik. Az AI Now, a New York-i Egyetemen működő kutatóintézet négy kulcsfontosságú területre összpontosít: előítéletesség és befogadás, munkaerő és automatizálás, jogok és szabadságjogok, valamint biztonság és polgári infrastruktúra. A DeepMind Ethics & Society, a DeepMind, a mesterséges intelligencia úttörőjének különálló egysége, külső kutatásokat finanszíroz az olyan mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázati területeken, mint a magánélet védelme, az átláthatóság és tisztesség, a gazdasági hatások, a kormányzás és elszámoltathatóság, a kockázatkezelés, valamint az erkölcs és értékek.

A mesterséges intelligencia globális jelenség, globális következményekkel, ezért jó hír, hogy a vezető nemzetközi és multinacionális szervezetek napirendjén is szerepel. A Világgazdasági Fórum például egyike azoknak a globális csoportoknak, amelyek segítenek a mesterséges intelligencia kockázatairól szóló vita vezetésében, és az ENSZ-ben is támogatja a mesterséges intelligencia nemzetközi szabályozására irányuló felhívásokat.

Az IEEE Szabványügyi Szövetség, amely iparágak széles körére kiterjedő globális szabványokat dolgoz ki, szintén vezető szerepet játszik a mesterséges intelligencia globális szintű szabályozásának szorgalmazásában. 2017-ben létrehozták az IEEE globális kezdeményezését az etikáról, az autonóm rendszerekről és az intelligens rendszerekről, amelynek kinyilvánított küldetését érdemes teljes egészében idézni: "Annak biztosítása, hogy az autonóm és intelligens rendszerek tervezésében és fejlesztésében részt vevő minden érdekelt fél képzett, felkészült és felhatalmazott legyen az etikai megfontolások előtérbe helyezésére, hogy ezek a technológiák az emberiség javára fejlődjenek". Emellett évente jelentést is kiadnak "Ethically Aligned Design" címmel, amely talán a mesterséges intelligenciával és etikával kapcsolatos kérdések meghatározó globális értekezése.

 

Európa: élen jár a mesterséges intelligencia területén

Bár Európa egésze némileg lemaradt Észak-Amerika, Japán és Kína mögött a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégia kidolgozásában, ez hamarosan megváltozik.

Idén áprilisban vezető európai tudósok egy csoportja nyílt levelet tett közzé, amelyben az ELLIS - European Lab for Learning and Intelligent Systems - létrehozására szólított fel. Ez az EU által finanszírozott kutatóintézet több uniós tagállamban is rendelkezne laboratóriumokkal, és nemcsak a csúcstechnológiát képviselő mesterséges intelligencia-kutatásokat mozgatná, hanem a mesterséges intelligencia etikus maradásának biztosításáról szóló vitát is.

Franciaország nemrégiben mutatta be saját mesterséges intelligencia stratégiáját, amelynek középpontjában az etika áll, és az ELLIS erre a megközelítésre építene és erősítené azt. Minden okunk megvan azt hinni, hogy az ELLIS a közeljövőben elkezd formát ölteni, és egyik kimondott célja az is, hogy megállítsa az európai tehetségek gyors elvándorlását az Egyesült Államokba és Ázsiába.

A várakozások szerint az első lépés az ELLIS felé a francia-német mesterséges intelligencia együttműködés lesz, amelyhez később más EU-tagállamok is csatlakoznak. Minden egyes helyi laboratórium várhatóan 100 millió eurós létesítmény lesz, amelynek éves költségvetése körülbelül 30 millió euró. Ha az ELLIS egyszer megszületik, várhatóan a mesterséges intelligencia technológiákba történő magánbefektetések fő vonzereje lesz.

 

Csatlakozzon a beszélgetéshez

A vállalatok mindenütt felugranak a mesterséges intelligencia szekérre, és ennek minden jó oka megvan. Sok vállalkozás számára az AI intelligens alkalmazása kulcsfontosságú a versenyképesség biztosításához a gyorsan változó környezetben. Az AI és más fejlett technológiák máris elkezdték forradalmasítani a munkahelyeket a legkülönbözőbb iparágakban, és még csak a kezdeti szakaszában vagyunk ennek a technológiai tengerváltásnak.

A McKinsey egy nemrégiben készült tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia által a világgazdaságnak a következő évtizedben 19 iparágban és kilenc üzleti funkcióban jelentett teljes hozzáadott érték évente 3,5-5,8 billió dollár között lesz. A PwC legújabb kutatása alátámasztja ezt a kilátást, és azt jósolja, hogy az AI 2030-ra akár 14%-tal is növelheti a globális GDP-t, ami további 15,7 billió USD-t jelentene a világgazdaságnak.

Azok a vállalatok, amelyek felkészülnek a mesterséges intelligenciára és megértik azt, jelentős előnyre tesznek szert azokkal szemben, amelyek nem. A jogi elszámoltathatóság és az AI-rendszerek döntéshozatali folyamataival kapcsolatos átláthatóság hiánya olyan kérdések, amelyeket a vállalatoknak feltétlenül figyelembe kell venniük az AI-beruházások bevezetése előtt. A precedensek hiánya ezen a területen megerősíti, hogy a vállalatoknak erős AI-szabálykönyvvel kell rendelkezniük, és biztosítaniuk kell az új nemzeti és nemzetközi szabályozásoknak való megfelelést, amelyek szinte biztosan hamarosan megjelennek.

A mesterséges intelligenciának vannak hétköznapibb korlátai is, nevezetesen az, hogy még mindig kissé korlátozott az emberek által jelenleg végzett munkával kapcsolatos feladatok túlnyomó többségéhez képest. Csak azokat a műveleteket kell komolyan venni, amelyek hasznot húzhatnak a rendelkezésre álló, méretarányosan bevezetett technológiából, mivel ellenkező esetben az AI bevezetésének költségei meghaladják annak előnyeit, különösen, ha olyan dolgokat is figyelembe veszünk, mint az alkalmazottak végkielégítése és az átképzés költségei. Az iparágtól függően a mesterséges intelligencia beláthatatlan és káros hatással lehet a vállalat márkájára és az alaptevékenységre is. A legjobb, ha előbb megnézzük (és átgondoljuk), mielőtt ugrunk.

A mesterséges intelligencia hatalmas téma. Könnyű elveszni a sok eufórikus ígéretben és a sok disztópikus forgatókönyvben és egzisztenciális dilemmában. Egy dolog azonban világos: a mesterséges intelligencia napjainkban zajló fejlődése már most is arra késztet bennünket, hogy újragondoljuk néhány alapvető előfeltevésünket, például a munka természetéről, a társadalom céljairól és arról, hogy mit jelent embernek lenni.

Ha hihetünk a szakértőknek, ezek a változások gyorsan bekövetkeznek. Soha nem volt még jobb alkalom arra, hogy okosodjunk a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

 

Miféle szép új világ?

A legnépszerűbb filmes elképzelések a futurisztikus mesterséges intelligencia rendszerekkel benépesített világról a disztópikus tájak felé tendálnak. A mesterséges intelligenciáról alkotott nagyobb utópisztikus vízió, amely bár jóindulatú az emberiséggel szemben, erős etikai dimenziókat hordoz, és az emberiséget tovább viszi az evolúciós útján.
Bár mindkét verzió vitatható, a jó hír az, hogy a jövő a mi kezünkben van. A világ felébredt a mesterséges intelligenciára, és ehhez már csak a megfelelő szemléletre van szükség, okos döntésekkel kombinálva. Az ember-gép partnerség lehetséges. A Star Trek világa a példa arra, hogy milyen mesterséges intelligencia által vezérelt jövőre kell törekednünk, míg a "Terminátorban" népszerűsített jövő lehetséges, de most már emberekre van szükség ahhoz, hogy meghatározzuk a végeredményt.